L10N Hungarian Team

From FedoraProject

Revision as of 17:54, 11 November 2010 by Peti (Talk | contribs)

Jump to: navigation, search

Contents

Üdvözöljük!

Ez a Fedora magyar honosítóinak wikicikke. Itt foglaljuk össze a magyar honosítást érintő tudnivalókat. E tájékoztató célja, hogy röviden ismertesse a honosítás jelenlegi helyzetét illetve körülményeit, és ezáltal javítsa a tevékenység hatékonyságát és az előállított termék minőségét.

A következő szakaszokban tárgyaljuk, hogy tulajdonképpen mi fán terem a szoftverek honosítása, és ebből magyar részről mi van meg illetve mi hiányzik. Továbbá gyakorlatias tudnivalókkal és példákkal segítünk az újoncoknak illetve a már tevékenykedő kevésbé tudatos fordítóknak megállapítani, hogy mennyire passzol a képességeikhez és tapasztalatukhoz az itteni munka. E tudás birtokában könnyebben eldönthetik, hogy mire célszerű összpontosítani az erőfeszítéseiket ahhoz, hogy tovább javuljanak, vagy hogy érdemes inkább más testhezállóbb feladatot választani, ha más irányba kívánnak fejlődni.

Honosítás általában

A honosítás a nemzetközi (angol) nyelvű szövegek fordítása helyi nyelvekre. A szabad szoftvereket – amiket Fedorában is fejlesztenek és terjesztenek – „nemzetközi” (valójában angol nyelvű) felületekkel készítik. E felületeken megjelenő szövegeket honosító részprogramok cserélik ki a nyelvi beállításoknak megfelelően, az illető program által használt nyelvi erőforrásokból nyert helyi szövegekre. Itt leginkább a GNU gettext PO-k formájában tárolt adatokkal foglalkozunk. Emellett vannak más megoldások is, pl. a QT TS-adatai, különféle programnyelveken (Java, PHP, stb.) kódolt szövegek, illetve külön részdokumentumok HTML, XML és wiki esetében.

Ez az általános, nagymértékben önműködő módszer meglehetősen jól működik teljes mondatok fordításakor. Azonban kifejezések, szavak esetében gyakran szembesül a fordító azzal, hogy az angol nyelv és más nyelvek közti különbségek illetve a honosító részprogram „ügyeskedése” miatt nem lehet valamit helyesen lefordítani. Például vegyük az angol open szót. Ez egyszerre jelző, ige és főnév rengeteg jelentéssel. Szövegkörnyezettől függően a fordítása lehet: nyílt, nyitott, nyit, felnyit, megnyit, kinyit, lenyit, kitár, feltárul, szabad, stb. Ha egy programban több helyen is hivatkoznak erre a szóra, és a szerző semmilyen módon nem különbözteti meg a különböző jelentéseket, akkor a GNU gettext az összes előfordulásra és jelentésre egyetlen egy fordítást biztosít, s ezáltal helytelen fordításokat eredményez.

Gyakori probléma a változókat tartalmazó szövegekben, a változótól függő toldalék illetve névelő használata. (Csak az egyes és többes szám kezelésére van megoldás.) Ha például egy kereskedő szoftver ilyet ír ki, hogy „You are going to buy %1 %2. Please confirm.” ahol a %1=3 és %2=apples, majd később azt hogy „You have paid %3 for %1 %2. Thank you.” ahol %3=$1, akkor megszívtuk, ha nem sikerül átfogalmazni a szöveget, hogy elkerüljük a különböző toldalékok használatát.

Persze kétségbeesésre semmi ok, hiszen nagyon sok magyarra helyesen lefordítható szöveg van. Azokhoz nyújtunk segítséget a továbbiakban.

A jó fordítás a kulturális különbségeket is figyelembe véve a lehető leghűbben tükrözi az eredeti szöveg jelentését és stílusát. Egy jó fordítónak egyaránt ismernie kell az angol és a magyar nyelvtant, képesnek kell lennie számára új, ismeretlen szavak jelentését értelmező szótárakból, lexikonokból illetve a legkülönfélébb leírásokból kikeresni és megérteni, továbbá meg kell találnia a megfelelő magyar szavakat illetve kifejezéseket. Ha nincs magyar megfelelő, akkor jöhet a nyelvújítás. Fontos még, hogy a fordító gazdag szókinccsel rendelkezzen mind angol, mind magyar nyelvből, mert gyorsabban megérti a szöveget, ha kevesebb új kifejezéssel találkozik, és a magyar nyelvű megfelelőt is könnyebben fogalmazza meg, ha nem kell keresgélnie a szavakat. A fordító a munkára való alkalmasságát vagy rátermettségét nyelvi intelligencia-tesztekkel, nyelvvizsgatesztekkel, szövegértéses feladatokkal mérheti fel. Ezek az aktuális képességeket mutatják. A gyenge eredményeket tanulással lehet javítani. A nyelvi intelligenciát lehet fejleszteni, a szókincset gazdagítani jó minőségű irodalom olvasásával, szótárazással, nyelvtan tanulásával.

Demarkációs probléma

A fordítás magyar szöveget jelent. Ez szépen hangzik, de mi a „magyar” szöveg? Mitől lesz egy szó vagy kifejezés magyar? Az amit a magyar emberek egymás között beszélnek? Akkor is, ha két magyar történetesen éppen angolul beszél? Egzaktul meghatározni ezt aligha lehet. Akkor mégis mit írjunk a fordításainkban? Inkább tegyük fel a kérdést, illetve fogalmazzuk meg a választ kissé árnyaltabban. Mennyire magyar a magyar szöveg? Amennyire elsajátították azt. Tehát amennyire értik, beszélik. Ha két magyar angolul beszél egymás közt? Ilyen ritkán fordul elő, és annyira kevéssé magyar a beszédük. A nagyon magyar szövegeket viszont sok magyar érti, és sokat használja.

Hogyan döntsük el mely szavakat használjuk? Hacsak nem ismerjük alaposan a célközönségnek szóló irodalmat, célszerű gúgolni. Vagyis megvizsgáljuk kedvenc webes keresőnk a lehetséges szavakra, illetve a velük együtt használandó más szavakra adott találatait: mennyiszer fordulnak elő, kik, hogyan, hol, mire használták azokat, melyik gyakoribb, melyik illik legjobban az adott szövegkörnyezetbe. Ezt elvégezve a nagyon magyar szöveg megfogalmazása már gyerekjáték.

Ajánlott irodalom

Felmérő

Ön fordít? Fordítana? Végezze el a következő kis tesztet:

  1. Mi a „hot pink” jelentése?
    1. meleg kabát
    2. élénk rózsaszín
    3. kis vitorlás
  2. Mi a „warm start”?
    1. globális felmelegedés
    2. bemelegítő torna
    3. felfüggesztett működés folytatása
  3. Mi a „heat run”?
    1. bálnák vetélkedője
    2. processzor túlmelegszik
    3. afrikai stílusú futóverseny

Az értékelést alább találja.

Honosítás napjainkban

Szoftverek fordításával többnyire informatikusok foglalkoznak. Tehát a fordítók szakmája az informatika. E szakterületre nem jellemző az emberi nyelvek alapos ismerete, mivel általában nem ismerik fel a nyelvtudás fontosságát, pedig nagy fejlesztésekben az emberi közlés sokkal több erőforrást és energiát emészt fel, mint a feladatok programnyelveken, lekérdező vagy jelölő nyelveken történő megvalósítása. Továbbá a gépi nyelveken írt szövegekben ejtett hibákra reklamál a fordítóprogram vagy a parancsértelmező, míg az emberek rugalmasak, elnézőek vagy egyszerűen csak nem a téma szakértői. A honosítás során ezeket érdemes észben tartani, amikor éppen valami furcsának tűnő dolog átvételén gondolkodik.

Gyakori hibák

Hasznos és érdekes hivatkozások

A felmérő értékelése

Ha ön

  • simán ideugrott anélkül, hogy kinyomozta volna a jelentéseket, akkor a fordítás nem igazán önnek való. Persze csupán olvasgatni sem rossz dolog. Jobb mint mondjuk lerészegedni.
  • megpróbálta a kifejezéseket megtalálni értelmező szótárakban, lexikonokban, webes keresőkkel, de nem találta, akkor jó úton halad, hogy jó fordítóvá váljon, de még nem ért egészen az út végére.
  • felkutatta és megértette a kifejezéseket, és sikerült beazonosítania a magyar megfelelőket, akkor készen áll, hogy bármit lefordítson.
  • kapásból tudta, hogy melyik kifejezés mit jelent, akkor ön egy félisten vagy talán egészen az. Ön túl jó. Ne is fecsérelje az erejét ilyen alantas dolgokra, mint a fordítás.


Hogyan tovább?

Ha még mindig nem veszítette el a lelkesedését, és elszánta magát arra, hogy hozzájáruljon a szabad szoftverek fejlesztéséhez és terjesztéséhez, akkor hajrá! A fentieket elolvasva és megértve törekedjünk arra, hogy a termékre, amit itt összehozunk, illetve a csapatra, ami itt összejött, bármelyik hozzájáruló bárhol büszke lehessen!